szellemi táplálék...

Nem tisztem, hogy a magyar irodalom rejtelmeibe beleszóljak, de most találtam Petőfinek egy versét, amiben nem épp költőien, de tárgyilagosan olyan dolgok vannak leírva amik ma is nagyon ülnek!

Petőfi Sándor: Részegség a hazáért

Fiuk, az isten áldjon meg,
Én is iszom, igyatok!
Én nem nézhetek vidámon
Végig elhagyott hazámon,
Csak mikor részeg vagyok!

Ekkor úgy látom hazámat,
Amint kéne lennie;
Mindenik pohár, amelynek
Habjai belém ömölnek,
Egy sebét hegeszti be.

S ha, mig részeg vagyok: boldog
Volna a hon csakugyan,
Bár örökké kéne élnem,
Fiuk, nem láthatna éngem
Soha senki józanan.

Pest, 1844. december

És nem politizálni akartam vele meg gondolom van aki olvasta már, de...